„A civil szektort közvetlenül érintő első, nagyobb nyilvánosságot kapott „botrány”, a 2014-es választások után közvetlenül kirobbant Norvég Alap-ügy is persze a pénzről szóltTovább a cikkre
A (régi) Index de facto megszűnése mindenképpen fontos mérföldkő a magyar nyilvánosság történetében. Még nem tudhatjuk, pontosan hová vezet az ezzel elkezdődött folyamat.Tovább a cikkre
Az Ellensúly szerkesztői ajánlják a legutóbbi lapszámot. Lakner Zoltán felelős szerkesztő, Lengyel Szilvia, Pápay György és Szűcs Zoltán Gábor szerkesztők kedvenc írásaikat emelik ki.Tovább a cikkre
A második Orbán-kormány hivatalba lépése, 2010 óta gyökeresen átalakultak a civil, azon belül is egyes jogvédő szervezetek tevékenységei.Tovább a cikkre
„Az Orbán-kormány először a kritikus szervezetek finanszírozását próbálta aláásni, egyrészt az állami források elzárásával, másrészt a kormánytól független forrásokhoz való hozzáférés megnehezítésével. Tovább a cikkre
A tudományos közösségben széles körű konszenzus uralkodik arról, hogy a klímaváltozás oka az emberi tevékenység.Tovább a cikkre
A német jogász, akit sokan csak a hitleri hatalom mellett betöltött „koronajogászi” minőségében ismernek, közjogelméletében valóban olyan fogalmakkal dolgozott, amelyek esetében a rendkívüli helyzet központi jelentőséggel bír. Tovább a cikkre
Jakab András „Manapság leginkább az európai integráció kapcsán merül fel a politikai és a jogi diskurzusban is a szuverenitás kérdése. Vajon mennyiben szuverének (még) a tagállamok és mennyire szuverén adottTovább a cikkre
Zala Miklós, politikai filozófus a koronavírus járvány nyomán meghozott kormányzati intézkedések és az etika összefüggéseit elemzi.Tovább a cikkre
Az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek – egyebek mellett – a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt. Emiatt jelentősen nő a belvizek és árvizek kockázata.Tovább a cikkre