A német jogász, akit sokan csak a hitleri hatalom mellett betöltött „koronajogászi” minőségében ismernek, közjogelméletében valóban olyan fogalmakkal dolgozott, amelyek esetében a rendkívüli helyzet központi jelentőséggel bír. Tovább a cikkre
Jakab András 1. Milyen szuverenitás? A napi sajtóban és a szakirodalomban is különféle típusú szuverenitásokról olvashatunk. Néha „állami” vagy „tagállami” szuverenitásról, adott esetben „nemzeti” szuverenitásról, néha a „nép” szuverenitásáról hallunk,Tovább a cikkre
Az 1980-as évek magyar zöldmozgalma igen sajátos ernyőmozgalom is volt egyben.Tovább a cikkre
A Kárpát-medencében tapasztalt, valamint a következő évtizedekben várható felmelegedés üteme meghaladja a globális átlagot.Tovább a cikkre
Bizonyos értelemben joggal beszélhetünk Orbán-rendszerről, ez azonban nem intézményesedett, hanem elsősorban a névadó személyére épül.Tovább a cikkre
“Nem túlzás kimondani, hogy a magyar gazdasági szereplők már régen benne vannak az euróövezetben, csupán a lakosság meg az állam nem.” Bod Péter Ákos írásaTovább a cikkre
“A politikai integráció erőltetett gyorsítása céljából egy koraérett, félkész állapotban lévő fizetőeszköz vált az EU egységes valutájává.” Dobozi István írásaTovább a cikkre
“1989-ben a történelem az egyik kezével váratlanul kinyitott előttünk egy kaput, amelyet a másik kezével rögvest be is zárt.” Beszélgetés Tölgyessy PéterrelTovább a cikkre
“1989–90-ben rendszerváltás zajlott. De 2010–11-ben is lezajlott egy rendszerváltás. Ama nagy, nyolcvankilences rendszerváltásra – minden égbekiáltó, buta hibája ellenére – büszkének lehet lenni. De 2010-re lehet-e büszkének lenni?” Szentpéteri Nagy Richard írásaTovább a cikkre
“Az egymás iránti bizalmatlanság, az önzés és az irtózás a nyilvános szerepvállalástól nem a magyar néplélek ősi individualizmusából fakad, hanem egy megtört, majd így-úgy jóllakatott népet jellemez.” Lányi András írásaTovább a cikkre
