A német jogász, akit sokan csak a hitleri hatalom mellett betöltött „koronajogászi” minőségében ismernek, közjogelméletében valóban olyan fogalmakkal dolgozott, amelyek esetében a rendkívüli helyzet központi jelentőséggel bír. Tovább a cikkre

Jakab András 1. Milyen szuverenitás? A napi sajtóban és a szakirodalomban is különféle típusú szuverenitásokról olvashatunk. Néha „állami” vagy „tagállami” szuverenitásról, adott esetben „nemzeti” szuverenitásról, néha a „nép” szuverenitásáról hallunk,Tovább a cikkre

“1989–90-ben rendszerváltás zajlott. De 2010–11-ben is lezajlott egy rendszerváltás. Ama nagy, nyolcvankilences rendszerváltásra – minden égbekiáltó, buta hibája ellenére – büszkének lehet lenni. De 2010-re lehet-e büszkének lenni?” Szentpéteri Nagy Richard írásaTovább a cikkre

“Az egymás iránti bizalmatlanság, az önzés és az irtózás a nyilvános szerepvállalástól nem a magyar néplélek ősi individualizmusából fakad, hanem egy megtört, majd így-úgy jóllakatott népet jellemez.” Lányi András írásaTovább a cikkre