Nemzeti szuverenitás és Európa

Jakab András

„Manapság leginkább az európai integráció kapcsán merül fel a politikai és a jogi diskurzusban is a szuverenitás kérdése. Vajon mennyiben szuverének (még) a tagállamok és mennyire szuverén adott esetben már az Európai Unió? Hol van a szuverenitás: Brüsszelben vagy az egyes tagállamoknál?

A kérdést itt is alapvetően vagy-vagy jelleggel, „0 vagy 1” módon szokták megfogalmazni. Ezekben a vitákban gyakran más terminológiát használnak, méghozzá azért, mert (mint azt láttuk) a szuverenitással szemben különféle kifogások merülnek fel. Egy ilyen abszolutista jellegű fogalommal vissza is lehet élni, ezért azt elrejtve inkább mindenféle szinonimákat használnak a vitában résztvevők. Például az Európai Unió Bírósága az uniós jogrend autonómiájáról (és evvel összefüggésben az uniós jogrend elsődlegességéről) beszél. Ez valójában egy szuverenitásérv. A tagállamok részéről pedig az „alkotmányos identitást” szokták emlegetni, ami valójában egy szinonimája, szalonképesebb megfogalmazása a szuverenitásnak. Ezt a német alkotmánybíróság honosította meg a jogászi diskurzusban, de onnan a magyar Alkotmánybíróság is átvette, és lényegében ma már ezt alkalmazza a magyar Alaptörvény R) cikke is („Magyarország alkotmányos önazonossága”).

Vagyis szuverenitásérveket mindkét oldalról használnak. A nemzeti alkotmánybíróságok és a nemzeti alkotmányjogi rendelkezések ugyanezt a fogalmi keretet használják, amikor arról szólnak, hogy valójában a „szerződések urai” továbbra is a tagállamok; vagy hogy bizonyos hatásköröket nem lehet átruházni, hanem csak a „közös gyakorlásuk” lehetséges. Ez a szuverenitás fogalmi logikája. De nemcsak a nemzeti alkotmánybíróságok és nemzeti kormányok hangsúlyozzák a nemzeti szuverenitást, hanem az Európai Unió és az Európai Unió Bírósága is az EU szuverenitásáról (vagy „európai szuverenitásról”) beszél. Amikor például legutóbb az Európai Unió Bírósága a 2/13-as véleményében azt írta, hogy az EU nem tud csatlakozni az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, akkor kifejezetten old school szuverenitásérvekkel (bár a szuverenitás szót nem használva, de tartalmilag mégiscsak az EU szuverenitásával érvelve) indokolta a döntést.”

Ha többet szeretne olvasni a témában, akkor megrendelheti az Ellensúly magazint ezen a linken: https://ellensuly.hu/elofizetes/ vagy megvásárolhatja az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.).

Fotó: Freepik.com