Vírusgeneráció? – A koronavírus hatása a nemzedékek fejlődésére

Szabó Andrea

A 2020-as év más, mint 2019 volt, más, mint 1998 vagy akár 1962 lehetett. Teljesen más, mint amit az elmúlt negyven-ötven évben felnőtt generációk valaha is tapasztaltak. (…) Egy generáció azokból a fiatalból áll, akik egy húszéves perióduson belül születtek, és van valamiféle hasonlóságuk. E hasonlóság három szempont alapján írható körül. Először is életük azonos időszakában élnek meg bizonyos történelmi szituációkat, eseményeket, történéseket és változásokat. A generációs elméletek fontos kiindulópontja, hogy ebben az esetben úgynevezett közvetlen tapasztalásról, közvetlen élményről beszélünk. (…)

“Vannak olyan „kataklizmatikus események”, külső sokkhatások, amelyek képesek alapvetően megváltoztatni a korábbi társadalmi beállítódásokat, ez pedig kihat a generációs fejlődésre is. Azt állítom, hogy a koronavírus-járvány pontosan megfelel ennek a hatásmechanizmusnak, azaz mélyreható változásokat indukál a kialakult értékrendben. (…)

A Covid-generáció kialakulásának esélyei Hipotézisem szerint 2020-ban egy Strauss–Howe-féle értelemben vett „művész” generáció kibontakozását látjuk a szemünk előtt: azokét, akiknek a fiatalkori életében a nagy, kataklizmaszerű változás megtörténik. Azt állítom tehát, van esélye annak, hogy létrejöjjön egy új generáció, amit majd Covid-generációnak nevezhetünk.

Felállítottam egy olyan szempontrendszert, amely támpontot nyújthat e generáció kialakulásának vizsgálatához. A szempontrendszer három alapkérdése a Mannheim-féle elmélet, valamint a Strauss és Howe által leírtak alapján annak megállapítása, hogy beszélhetünk-e olyan közvetlen tapasztalásról, amely élményközösséggé szervezi a fiatalokat, létrejön-e ennek kapcsán valamiféle generációs tudat s végül hogy ennek következtében kialakul-e generációs identitás. Végső soron tehát azt érdemes elemezni, hogy az esemény, amely kiváltja a változást, elég karakteres, mélyreható, identitást és értékváltást eredményező-e. (…)

A hidegháborút követően nem volt egyetlen esemény sem, amely olyan hatást gyakorolt a világ országaira és népességére, mint a koronavírus-járvány kirobbanása. A globalizált, hálózatokba szervezett világban az egyik legnagyobb értéknek számító mobilitást, utazást és személyes érintkezéssel járó tevékenységet, vagyis alapvető, megkérdőjelezhetetlennek tűnő polgári szabadságjogokat a nemzeti kormányok válságkezelő intézkedései befagyasztották.

A fenti folyamatok következtében olyan kollektív személyiség alakulhat ki a mostani tízen- és huszonévesek körében, amelynek alapélménye a korábbi nyitott, határok nélküli, „globális” világrend rendkívül rapid és tartósnak ígérkező megszűnése;  a határokon belüli, sőt helyenként a lakásból történő mozgás jelentős korlátozása, a személyes jellegű oktatás felfüggesztése; összességében a személyes találkozások számának és minőségének drámai csökkenése, vagyis a korábban legalapvetőbbnek tűnő személyi szabadságjogok represszív korlátozása.

A Covid-generáció ezért egy traumatizált generáció, ugyanis alapélménye csak negatív jellegű: a jogkorlátozás, a spontaneitás megszűnése, folyamatos feszültség és szorongás (mentális pandémia), az ifjúsági életszakasz csonkulása, a gazdaság (ideiglenes) összeomlása, a jövő teljes bizonytalansága. Nem valami technológiai újítás, nem kulturális fejlődés okozhatja tehát kialakulását, hanem egy olyan láthatatlan ellenség, amely a szó szoros értelmében veszélyezteti az emberek életét, ezért a nemzeti kormányok és a nemzetközi szervezetek 2020 tavaszán és 2020 őszén hasonló módon reagálnak a helyzetre. Az életek megmentése érdekében az életvilág legmélyebb szintjére hatolnak be, és a korábban természetesnek tűnő hétköznapi világot olyan korlátok közé szorítják – még ha időlegesen is –, amelyek következményei és hatásai ma még szinte beláthatatlanok. (…)

Álláspontom szerint a várhatóan létrejövő Covid-generáció nemcsak azokat a traumákat hordozhatja magában, amelyekre fentebb utaltam, hanem kialakulhat egy másodlagos, roppant súllyal rájuk nehezedő szindróma is. Félő, hogy a megbetegedettekért és az elhalálozottakért viselt felelősség súlyát is sokáig magában fogja hordozni ez a generáció, éppen úgy, mint a „csendes” generáció tette a második világháborút követően.”

A teljes cikket elolvashatja az Ellensúly 2020/3-4. számában, amelyre előfizethet az ellensuly.hu/elofizetes oldalon.

Fotó: freepik.com