Mérlegen az ellenzéki önkormányzatok (Érd)

A helyi városvezetések egy éve ellenséges országos politikai klímában, járványhelyzetben, gazdasági válság közepette Különböző típusú és méretű önkormányzatokat vezető ellenzéki politikusokhoz fordultunk körkérdéssel, arra keresve választ, milyen eredményekre jutottak 2019 októbere, az ellenzék számára váratlanul kedvező eredményeket hozó önkormányzati választás óta saját településükön. Az országos szinten ellenzékben lévő politikusok, miután saját városukban ellenzékbe kényszerítették a Fideszt, kezdettől számíthattak arra, hogy a kormánnyal való együttélés számos problémát vethet fel. De hogy ez mit is jelent a gyakorlatban – erre irányult kérdéseink egyik csoportja, beleértve az átadás-átvétel körülményeit és az állami szervekkel való kapcsolattartás minőségét.

Ezt a kiszámítható nehézséget 2020 elejétől fogva kiegészítette és súlyosbította a koronavírus-járvány, amely a hétköznapi élet működésének fenntartásában számos azonnali feladatot rótt az önkormányzatokra, miközben a kormány sem információval, sem pénzzel nem segítette őket. Ellenkezőleg, egymást érik a napi feladatellátást is megnehezítő forráselvonások. Eközben pedig a járványt kísérő gazdasági válság is komoly bevételektől fosztja meg az önkormányzatokat.

Kérdéseink arra irányultak, ilyen körülmények között az ellenzéki koalíciók mit tudnak végrehajtani eredeti programjukból, mely terveikről voltak kénytelenek lemondani (vagy legalábbis melyek megvalósítását kellett elhalasztaniuk), illetve melyek azok a területek, ahol a fennálló körülmények között is tartják magukat vállalásaikhoz.

A körkérdéssel megkeresett településekhez az alábbi kérdéscsoportokat juttattuk el:

  1. Átadás-átvétel, cikluskezdés

Rendben zajlott-e az önkormányzatokban a hatalom átvétele? A kormánypárt frakciója, helyi szervezetei együttműködőek voltak? Érte-e meglepetés az új vezetést a ciklus kezdetén tapasztalt állapotok kapcsán? A kormányhivatalokkal, központi kormányzattal való együttműködésük mennyire gördülékeny?

  • Ellenzéki együttműködés

Mennyire tartják fontosnak saját működésük szempontjából, hogy az önkormányzatot vezető pártok országosan ellenzékben vannak? Mennyire fontos az önkormányzat vezetése szempontjából az ellenzék sokszínűsége? Milyen együttműködési formák alakultak ki? Mennyire fejeződik ki a döntésekben az ellenzéki sokszínűség, illetve milyen mértékben válik kifejezett céllá az egységes álláspont kialakítása?

  • Tervek, eredmények, kudarcok

A ciklus kezdetén mit tekintettek a legsürgetőbb feladatoknak? Miben akartak alapvető változásokat elérni? Voltak-e esetleg megőrzendőnek tartott eredmények vagy a helyi ellenzékkel közösen pártolt ügyek? Mi az elmúlt egy év fő eredménye és legnagyobb elmaradása, kudarca? Vannak-e általános tanulságok a város kormányzásával kapcsolatban, amire az elmúlt bő egy évben jutottak?

  • Koronavírus-járvány

Mi a szerepe az önkormányzatoknak a járványhelyzet kezelésében? Melyek a főbb feladataik, nehézségeik? Milyen az együttműködés az állami szervekkel? Hogyan tudnak a lakossággal kapcsolatot tartani, nekik segíteni?

  • Pénzügyi elvonások

Hogyan látják, miként fogja befolyásolni a koronavírus-járvány, a gazdasági válság és a központi elvonások növekedése az önkormányzat következő egy-két évét? Mennyi forrásvesztést szenvedtek el a járvány, a gazdaság lefékeződése és a kormányzati elvonások miatt? Hogyan változtat ez az öt évre kitűzött céljaikon? Milyen kényszerintézkedések bevezetésére kényszerülnek? Melyek azok a prioritások, amelyekhez minden körülmények között ragaszkodnak?

ÉRD

Tetlák Örs, alpolgármester

1. Az átadás-átvétel törvényességi szempontból rendben zajlott, habár közvetlenül a választás éjszakáján az egyik volt alpolgármester irodájából pánikszerűen elkezdtek kipakolni abban a pillanatban, amint valószínűsíthető lett a fideszes városvezetés bukása. Azóta – ahogy morbid módon fogalmazni szoktunk – Érden nem is csontvázak, hanem komplett csontvázkollekciók esnek ki a szekrényekből. Nehéz összemérni, de feltehetően az ország egyik legkorruptabb városvezetése bukott meg Érden teljes joggal 2019 októberében. Számos ügyben tett feljelentést az új városvezetés, már folynak a nyomozások. Alig van olyan városi intézmény vagy önkormányzati tulajdonú cég, ahol ne történtek volna visszásságok. Számos múltbéli ügy következményeivel kell együtt élnie a városnak, így például többször büntették meg Érd önkormányzatát közbeszerzési visszaélések miatt, és a vesztes gazdasági perek elmarasztaló ítéleteinek ódiumát is viselniük kell az érdi polgároknak. Az immár ellenzéki Fidesz-frakció (melynek listás mandátumot szerzett tagja a volt polgármester és egykori alpolgármesterei) hangneme, stílusa általában elfogadhatatlan, ritka alkalom a konstruktív hozzáállás. A kormányhivatallal, illetve a központi szervekkel ugyanakkor a szakmai együttműködés teljesen normális. Kollegiális, kooperatív a viszony, a politikai közhangulat nem terheli a velük folytatott közös munkát.

2. A legkritikusabb kérdés az önkormányzati források lerablása, a hatáskörök elvonása, az önkormányzatiság kivéreztetése. Érezzük a hát­rányát annak, hogy az önkormányzatot vezető koalíció pártjai az országos politikában ellenzékben vannak, például a működőképesség tekintetében nélkülözhetetlen, egyébként évtizedek óta rendben érkező extra kormányzati támogatás folyósításának késlekedésekor vagy a pályázatok elbírálása során. A napi szakpolitikai működés terén vagy a már futó állami finanszírozású projektek esetén azonban minden szereplő sikert szeretne elérni, így érdekellentét előfordul ugyan, de ezekben az esetekben többnyire hatékony az együttműködés.

A szivárvány-, sőt pride- és moslékkoalíciózás Érden is bevett szófordulat a helyi ellenzék részéről, ami azonban a várost vezető koalíció egységét csak erősíti. Sokszínű a posztok elosztása, az ellenzéki pártok és helyi civilek alkotta városvezető frakció belső szabályzata hatékony együttműködést tesz lehetővé. Ha elő is fordulnak viták, az egységes álláspont kialakítása általában zökkenőmentesen megoldható. A polgármester, az alpolgármesterek, a frakcióvezetés, valamint a frakció tagjai kilenc jelölő szervezetet képviselnek (szemben a monolit Fidesz-frakcióval, továbbá a közgyűlés egyetlen „független” képviselője mellett), így a politikai, világnézeti paletta valóban sokszínű a városvezetésben. Döntései során a koalíciónak eddig minden esetben sikerült megegyezésre jutnia, a város érdekeit tartva szem előtt.  

3. Két legfőbb feladatunknak a város lakóival fenntartott folyamatos együttműködést, valamint Érd valódi megyei jogú várossá „varázslását” tekintjük. Gazdái, és nem urai kívánunk lenni a városnak. Háromszáz kilométer murvás utat kell aszfaltoznunk, számos infrastrukturális fejlesztés áll előttünk, és nagyságrendekkel kell növelnünk az iparűzési adóból befolyó bevételünket. Az intézményfejlesztés terén komoly kihívásokkal küzdünk (hiányzik például 250-300 bölcsődei férőhely, 300-400 óvodai férőhely), hiszen saját bevételeink a város méretéhez képest alig vannak.

Érd a legutolsó a megyei jogú városok között az egy főre jutó helyi iparűzésiadó-bevétel terén (körülbelül 65 ezer lakosra 2,7 milliárd forint bevétel jut ebből az adónemből), de még gyalázatosabb a kép, ha városunkat a környékbeli településekkel, Budaörssel, Törökbálinttal, Biatorbággyal, Százhalombattával hasonlítjuk össze. A napi munka során talán ezzel a forráshiánnyal a legfájóbb szembesülni.

Legfőbb eredménynek a városban érezhető hangulatváltást, a lakossággal kialakított őszinte, nyitott együttműködést tartom. Minden visszajelzésből érezhető, hogy az érdiek fellélegeztek, sőt nagyra értékelik a város vezetésének nyitottságát, szinte korlátlan rendelkezésre állását és jobbító szándékát. Érd történetének legzöldebb programjával nyertünk választást, ennek elemeit nagy lelkesedéssel kezdtük megvalósítani. Határozott célunk, hogy a ciklus végére Érd legyen Pest megye legzöldebb települése.

4. Az önkormányzatok munkája nélkül a koronavírus-járvány teljesen kezelhetetlenné válna, és Magyarország a jelenleginél is súlyosabb helyzetben lenne. A kormány mégis magára hagyta a településeket, elfeledkezett a szociális ágazatról és késlekedik határozott döntéseket hozni. A többletfeladatok kiosztásával egyidejűleg zajló forráselvonás alig elviselhető terheket ró az önkormányzatok többségére. Eközben pedig bohózatba illő kormányzati döntések születnek értelmetlen kiadásokról.

Érden sok száz rászoruló, idős, állását elvesztő vagy egyéb okokból egzisztenciális problémákkal küzdő polgárról gondoskodunk. Elláttuk és ezután is ellátjuk védőeszközökkel az intézményeket, az egészségügyi és szociális dolgozókat, valamint a város teljesítőképessége határáig igyekszünk a szociális juttatások és ellátások rendszerét is a járvány által megkövetelt magas szinten tartani. Elindítottunk egy saját információs oldalt, amellyel segítünk tájékozódni és eligazodni városunk valamennyi lakójának. Ingyenes zöld számon is fordulhatnak az érdiek az önkormányzathoz, ha bármilyen segítségre van szükségük a járvánnyal összefüggésben.

Az állami szervektől alig kapunk információt, tavasszal érdemi segítség nélkül maradtunk. A második hullám idején talán valamivel konszolidáltabb a helyzet, de összességében a kormány még a járványhelyzetben sem tekinti partnernek az önkormányzatokat, a helyiek által választott vezetőket.

5. A város költségvetését mindeddig 2,7 milliárd forinttal rövidítette meg a járványidőszak. Ez szinte fillérre annyi, mint 2019-ben az iparűzési adóból származó bevételünk volt. Érden szinte kizárólag kis- és középvállalkozások működnek, nekik a legnehezebb átvészelniük a járvány okozta leállást. Egészen biztos, hogy uniós és egyéb külső források nélkül nem fogjuk tudni megvalósítani azokat a fejlesztéseket, amelyektől azt reméljük, hogy hazai szinten valódi nagyvárossá fogják tenni Érdet. Ragaszkodtunk hozzá, hogy az önkormányzat intézményeiben és cégeiben dolgozókat ne érje jövedelemkiesés, finanszírozhatók maradjanak a szociális juttatások és ne álljon le az éppen megkezdődött aszfaltozási program. Ezzel együtt egyre nehezebb a helyzet, és egy elhúzódó válság – főleg olyan őrült ötletek megvalósításával kísérve, mint amilyen az iparűzési adó kompenzáció nélküli felfüggesztése lenne – akár az önkormányzatiság teljes ellehetetlenülését is eredményezheti.