Beszélgetés Szelényi Ivánnal
A koronavírus időszaka nem annyira átrendeződéshez, mint inkább a már jó ideje zajló geopolitikai folyamatok felerősödéséhez vezethet Szelényi Iván szociológus szerint, aki 2021. február közepén adott interjút az Ellensúly szerkesztőinek, Lakner Zoltán-nak és Vasali Zoltánnak. A néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokból Magyarországra hazaköltöző tudós szerint üzemszerűvé váltak a hazai politikai rendszer mechanizmusai, és az Orbán-rendszernek – még a gazdasági válság ellenére is – esélye van a fennmaradásra a jövő évi választást követően is. Ennek legfőbb feltétele, hogy megtörténjen a lakosság nagy tömegének átoltása az év végére. De azért az is számít, hogy a jelenleg még „kásás” ellenzéki program alkalmassá válik-e az Orbán-rendszer ellenzőinek feltüzelésére.
– 2015-ben egy, a magyar politikai rendszerről szóló könyv bemutatóján azt mondta, azért költözött haza Magyarországra az Egyesült Államokból, mert az itteni politikai folyamatok izgalmasabbak, és szeretné ezeket közelről megfigyelni. Mennyire igazolódott az akkori várakozása? Izgalmas maradt vagy kiszámíthatóbb lett a hazai közélet?
– Sajnos már túl sokat megtanultam róla mostanra. Úgyhogy nem annyira érdekes, mint 2014–2015-ben volt, most már elég kiszámítható, többé-kevésbé a kormány és az ellenzék is, így az eredeti izgalom jócskán alábbhagyott. Azért igyekszem elemezni a történéseket, de a napi politikától távol tartva magamat.
– A kiszámíthatóság egy olyan helyzetre is vonatkozik, amilyen a mostani, amelyet a pandémia és a gazdasági válság jellemez? Ebben a szituációban is kiszámíthatóak maradtak a politikai szereplők?
– Azt hiszem, a politikusok és az újságírók egyaránt hajlamosak túlhangsúlyozni a jelenség egyediségét. Például AIDS-ben évente másfél millió ember hal meg, és ez a betegség már négy évtizede pusztít. A koronavírus áldozatainak száma sajnos mostanra már túl van a kétmillión, de abban reménykedhetünk, hogy ez a szám az oltás révén radikálisan lecsökkenhet. Ezzel szemben az előbb említett AIDS várhatóan továbbra is szedni fogja majd az áldozatait, de nem a nyugati világban, hanem legfőképpen az afrikai régiókban, mégis kevesebb figyelmet kap a koronavírusnál. Ugyanez áll a tuberkulózisra is, melynek esetében szintén egymillió körüli az éves halálozási szám. Ennyiből érdekes, hogy a koronavírusra ekkora figyelem irányul és ekkora a vele kapcsolatos félelem.
– Ez a megkülönböztetett figyelem annak tudható be, hogy a Covid nem egyes, mégpedig szegényebb régiókat, és nem is csak egyes, főként szegényebb társadalmi csoportokat érint kiemelten, hanem mélyen behatolt a nyugati középosztályi társadalomba, életformába is?
– Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez a magyarázat. Ha a koronavírus Kínában maradt volna vagy onnan csak Afrikába terjed tovább, a nyugati világ reakciója nem lett volna ennyire erőteljes.
– Korábban gyakran hangzott el az a vélemény a magyar politikai rendszerrel kapcsolatban, hogy az Orbán-kormánynak sajátja a rendkívüli helyzetek kezelése. Vajon ezt nem írta-e felül mindaz, amit a koronavírus kapcsán a kormány tesz vagy éppen elmulaszt?
– Ebben a témában Vörös Imrével értek egyet, aki egy nagyon részletes tanulmányban bemutatta, hogy a Fidesz-kormány még a saját alkotmányát sem mindig tartja be a rendkívüli helyzetben hozott intézkedések során. Pedig már az sem akármi, hogy kilenc év alatt kilencszer módosítottak alaptörvényt. Számos olyan döntést hoztak a koronavírusra hivatkozva, amelyeknek semmi közük a koronavírushoz, kizárólag a végrehajtó hatalom erejét növelik.
– A rendszer megítélésében, támogatottságában ez számít valamit?
– Nem tudom, hogy az ezzel kapcsolatos adatokról mit gondoljak. Ellenzéki oldalon ma sokan azt mondják, hogy az ellenzéki pártok együttes támogatottsága van akkora vagy nagyobb is már, mint a kormányé. Én azonban nagyon óvatos lennék ezeknek az adatoknak az értékelésében. Túlságosan optimistának tartom az ellenzéket. A Fidesznek még mindig durván ötven százalék körüli a támogatottsága, és bizonyára nagyobb a mobilizációs képessége, mint az ellenzéké. Hívei nagyon elkötelezettek a Fidesz és vezetője mellett, ami sok szempontból a Donald Trump-jelenséggel rokon. A volt amerikai elnök 2020-ban 74 millió szavazatot kapott – Biden meg persze több mint nyolcvanmilliót –, hihetetlenül elkötelezett bázis áll mögötte még most is, amely hisz abban, hogy a választásokat ellopták Trumptól. Meg is vannak ijedve attól a republikánus szenátorok és képviselők, hogy ha elhatárolják magukat Trumptól, akkor nem választják őket újra egy republikánus körzetben, mert a párt bázisa immár a volt elnököt követi. Nálunk nagyon hasonló a helyzet abban, hogy nem egy párt, hanem egy személy iránti elkötelezettségről, sőt szerelemről van szó sok-sok ember esetében. Ők Orbán Viktor követését tartják a legfontosabbnak. (…)
A teljes interjú az Ellensúly 2021/1-2. számában olvasható, amely megrendelhető az ellensuly.hu/elofizetes oldalon vagy személyesen megvásárolható az Írók Boltjában.
