Kényszerű és hasznos – stratégiai hangsúlyváltás, válaszul a jogállamiság rombolására

Kapronczay Stefánia

A második Orbán-kormány hivatalba lépése, 2010 óta gyökeresen átalakultak a civil, azon belül is egyes jogvédő szervezetek tevékenységei.

2010 óta egyre szűkültek az érdekérvényesítés csatornái a kormánynál és az állami szerveknél, illetve a kormány fokozatosan erősödő kampányba kezdett a független civil szervezetekkel szemben, ideértve a lejáratást célzó retorikát és az adminisztratív eljárásokat, sőt a jogszabályalkotást is. Ezek miatt a TASZ 2010 óta fokozatosan, 2013 óta tudatosan megerősítette két tevékenységét, a jogsegélyezést és a rendszerszintű változások elérését célul kitűző stratégiai pereskedést, valamint a polgárok jogtudatosságát növelő és közéleti aktivitását élénkítő tevékenységeit. Ez a stratégiai döntés hozzájárult a szervezet legitimitásának növekedéséhez, illetve a stabil demokráciához nélkülözhetetlen közéletileg aktív polgárság megerősítéséhez. Ezzel a szervezet képes a legitimitását megkérdőjelező kormányzati fellépés hatásait érdemben csökkenteni, valamint közép- és hosszú távon hozzájárulni a demokratikus értékekért kiálló polgárság megerősödéséhez.

(…)

Amikor 2005-ben elkezdtem a TASZ-nál dolgozni, az egyik első feladatom volt összesíteni a TASZ jogszabály-módosításokról írott véleményeinek hatását. Akkor a szervezet rendszeresen bocsátott ki állásfoglalásokat, amelyekben új jogszabályok vagy jogszabály-módosítások tartalmát elemezte alapjogi szempontból, és javaslatokat tett a parlamenti képviselőknek a szabadságjogok védelmét szolgáló szabályozás elfogadása érdekében.

Ezekben az elemzésekben azt vizsgáltuk, milyen gyakran idézték a parlamenti viták során a TASZ álláspontját és hány esetben született annak megfelelő módosítás. Ekkoriban gyakran vettünk részt előzetes társadalmi egyeztetéseken, a parlamenti beterjesztés előtt a minisztériumok által közzétett jogszabály-tervezetekre írásban tudtunk véleményt benyújtani, nemritkán ezt követően személyesen egyeztettünk a döntéshozókkal. (…) A TASZ honlapjának tanúsága szerint legalább hat esetben írtunk nyílt levelet Gyurcsány Ferencnek miniszterelnöksége idején, és a kormány több minisztere is kapott ilyen leveleket a TASZ-tól. A levelekre a legtöbb esetben választ is kaptunk, a komoly nézetkülönbségek ellenére. 2010 óta leszoktunk arról, hogy a miniszterelnökkel levelezni próbáljunk, sőt mára szinte kikopott az eszköztárunkból a találkozás minisztériumi alkalmazottakkal vagy kormánypárti parlamenti képviselőkkel. Ezzel szemben többszörösére nőtt a peres ügyeink száma, aminek kisebb mértékben az az oka, hogy nőtt a szervezet által képviselt témák száma, például az oktatáshoz való joggal vagy a szociális ellátásokkal kapcsolatos jogsértések témájával.

A stratégiai hangsúlyváltás kiváltója elsősorban az érdekérvényesítési csatornák beszűkülése, a független intézmények autonómiájának felszámolása és a jogállamiság szintjének folyamatos romlása volt. Ezt a folyamatot erősítette tovább a kormány retorikája, valamint adminisztratív és jogi támadásai a független civil szervezetek ellen. Ezek olyan környezetet teremtettek, amelyben a független civil szervezetek és az állami döntéshozók között gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd, saját szakmai tapasztalatunkra és a hozzánk forduló állampolgárok tapasztalataira alapozott álláspontunk meghallgatása, figyelembevétele helyett folyamatosan e vélemények – a vélemény megfogalmazóján keresztüli – diszkreditálása történik.

A kormány célkitűzése, hogy a demokrácia díszleteit megtartva változatos eszközökkel ellehetetlenítse mindazokat az egyéneket, intézményeket, szervezeteket, akik és amelyek korlátozhatnák hatalmát. Úgy tűnik, a kormány olyasféle ajánlatot tesz a társadalomnak, hogy a véleményszabadság önkéntes korlátozása mellett minimális stabilitást nyújt a polgárok számára. Ilyen keretben értelmezhető a független civil szervezetek elleni kormányzati fellépés is, hiszen a semlegesség alig valamit elfedő maszkja mögött az a nyilvánvaló szándék rejtőzik, hogy a kormány teljesítményéről kritikát megfogalmazó, az állampolgárok érdekeit felhangosító és közpolitikai követeléseket megfogalmazó szervezetek hatását gyengítse. A civilek elleni fellépés egyik fontos és szimbolikus állomása volt a „külföldről támogatott szervezetek” átláthatóságáról szóló törvény (civilellenes törvény) elfogadása, amely nagyon hasonlít az orosz idegenügynök-törvényre. A magyar civilellenes törvényről azóta az Európai Bíróság mondta ki, hogy sérti az európai uniós jogot.

Fotó: Freepik.com