HAJDU NÓRA
(…) “Joe Biden elnöksége, ahogy az programalkotó írásából is kiderül, egy új időszámítás kezdetét jelenti Amerikának a világhoz való viszonyában. Donald Trump elnökségét azonban nem lehet átugrani vagy puszta kisiklásnak tekinteni. Egyrészt nemcsak az Egyesült Államok, hanem nyugati szövetségi rendszere is értékes időt vesztegetett el, hogy egységes stratégiát dolgozzanak ki, illetve ennek mentén lépjenek fel számos globális politikai kérdésben (például a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszony ügyében, a klímakérdésben vagy a nemzetközi egészségügyi együttműködés kérdésében). Másrészt a mögöttünk hagyott négy év során gyorsuló ütemben alakult át a nemzetközi környezet, menet közben átformálva a játékszabályokat és a különböző játékosok lehetőségeit.
Donald Trump elnöksége nemcsak Amerikát változtatta meg, hanem – mint azt az ECFR kutatása kiválóan megmutatja – Európát is, illetve az európai polgárok gondolkodását az Egyesült Államokról. Ez pedig azt jelenti, hogy Joe Bidennek nehezebb dolga lesz az európai szövetségesek megnyerését illetően, mint azt eredetileg talán remélte. Persze mindkét félnek elemi érdeke, hogy visszatérjen a stratégiai partnerség keretei közé. Önmagában sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem elég erős Kínával szemben, emellett pedig az oroszországi helyzet is egységes fellépést követel tőlük, hogy csak ezt a két területet emeljük ki.
Az Orbán-kormány azért tette a tétjeit Donald Trumpra, mert egyetértett a republikánus elnök „értékmentes” külpolitikai gondolkodásával. Abban bízott – és valószínűleg nem csalódott volna nagyot –, hogy egy új Trump-adminisztráció továbbra sem tenne fel kellemetlen kérdéseket a jogállamiság helyzetével kapcsolatban Magyarországon.
A Biden-adminisztrációt ennek megfelelően a magyar kormány azért fogadja távolságtartással, mert minden valószínűség szerint több konfrontációra számíthat. Magyarország a jelenlegi nemzetközi helyzetben csak abban bízhat, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió bizalmi kapcsolata helyreáll. Ez Magyarország legfontosabb hosszú távú érdeke.
A magyar kormány, legyen bármilyen összetételű, nem rendelkezik olyan nemzetközi súllyal, hogy egymaga képes legyen befolyásolni a transzatlanti kapcsolatrendszert. Egy, a jelenleginél lazább szövetségesi rendszer vagy az Amerikával való erősebb szembehelyezkedés viszont Magyarország számára komoly veszélyt jelenthet. A Biden-kormányzattól elhatárolódó, „harmadikutas” politika választása tehát több mint bűn: hiba lenne.”
A teljes cikket elolvashatja az Ellensúly 2021/1-2. számában, amelyet megrendelhet az ellensuly.hu/elofizetes oldalon ingyenes postázással vagy megvásárolhatja személyesen az Írók Boltjában.
