Bár a TASZ nem foglalkozik környezetvédelemmel, tavaly indult Regionális Programja számos ilyen ügyben segíti a helyi közösségek önszerveződését és kiállását.
Csaknem négy évtized eltelt azóta, hogy 1984 nyarán megalakult a Duna Kör. A magyar társadalom azonban ma is szembesül azzal, hogy a környezetet károsító beruházások az érintettek feje fölött dőlnek el. Sok szempontból persze más a helyzet: 1984-ben egy monolit hatalmi tömb állt szemben a társadalommal, az akkor hatályos jog szerint lehetetlen volt a véleménynyilvánítás, az önszerveződés, a tiltakozás. A polgárok akkor mégis megszervezték magukat a környezetüket érintő kérdés miatt. Szerveződésük, és még inkább bátorságuk hozzájárult ahhoz, hogy a magát szocialistának nevező autoriter hatalom szétesésnek induljon.
Ma a Paksi Atomerőmű bővítését tekinthetjük a bős-nagymarosi vízlépcsőhöz fogható nagyberuházásnak, a hatalmi struktúrát megrázó tiltakozás azonban nincs ellene, pedig a jogi környezet ma vitathatatlanul kedvezőbb: szabadon lehet egyesületeket alapítani, a szólás szabadsága elég széleskörű, a járványhelyzeten kívül demonstrálni is viszonylag szabadon lehet. A médiakörnyezet és a fogyasztáscentrikusabbá vált társadalom viszont nem segíti a környezeti, természeti, társadalmi problémák miatt kiálló emberek ügyeinek népszerűvé válását. Kevesen tudnak elmélyedni olyan kérdésekben, amelyek sokak számára lennének nagyon is fontosak. Vajon ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom önszerveződő, tiltakozó képessége csökkent? Vagy csak máshová csatornázódnak az ellenállás energiái?
A TASZ 2020-ban elindította Regionális Programját annak érdekében, hogy a Budapesten kívüli Magyarországon még könnyebben elérhető legyen a polgárok számára a jogi támogatás, ha sérül valamilyen alapjoguk, vagy a közösségük jogaiért, érdekeiért szeretnének kiállni. Korábban is országszerte nyújtottunk jogsegélyt, most viszont strukturálisan tapasztaljuk, hogy mindenütt élnek emberek, akik figyelnek a természeti és társadalmi környezetükre, és hajlandók is tenni érte. A társadalom önszerveződő és ellenálló képessége nem csökkent: a polgárok lakóhelyét és közvetlen természeti környezetét érintő beruházások ma is ellenállást váltanak ki.
A környezetvédelem nem tartozik a TASZ tevékenységébe, az viszont nagyon is, hogy Magyarországon minél többen legyenek, akik ki mernek, és ki tudnak állni magukért és a közösségükért. Az elmúlt fél évben Regionális Programunk ilyen ügyekkel foglalkozott:
- Az alsóörsi polgármester egy személyben döntött arról, hogy a véderdő helyén benzinkút létesüljön. Létrejött egy civil kör, amely emiatt tiltakozik, közérdekű bejelentést tesz, közérdekű adatot igényel, informálja a helyieket és a sajtót.
- Balatonföldváron a kikötőépítés ellen tiltakoznak helyiek. Számon kérik a polgármestert, az illetékes kormányhivatalhoz és más állami szervekhez fordulnak.
- Tatán népszavazási kezdeményezést szerveznek helyi polgárok az Öreg-tó partjára tervezett szálloda ellen.
- Budakalászon a Duna-partra tervezett filmstúdió miatt mozgolódnak civilek, információt szeretnének a projektről és beleszólást az ügybe.
- A Fertő-tó partjának átépítése ellen is fellépnének helyi civilek, a tiltakozás alkotmányos eszközeit keresik ehhez.
Budapesten is vannak hasonló jogsegélyes ügyeink.
- Beépítés helyett parkot szeretnének egy elhagyott saroktelken Újbudán, az ügyben kialakult helyi szerveződés a lehetséges jogi eszközökkel igyekszik élni a helyi hatalommal szemben.
- A Naphegy környékére tervezett autóbusz-állomás ellen is több úton tiltakoznak az ott élők.
Lehet, hogy 1984-ben még könnyebb volt egy nagy ügy mellett szervezkedni, mert a kisebb jelentőségű helyi ügyek nem érték el az emberek ingerküszöbét. Ma talán könnyebb helyi célokért kiállni, mert a nagy ügyeket túl távolinak érezzük magunktól. Az viszont egészen biztos, hogy az elmúlt évtizedek környezeti változásai nyomot hagytak a közgondolkodásban. A környezet és a természet védelme elkezdett a kultúránk részévé válni. Ma már mindenki tudja, hogy a bolygónk nem terhelhető a végtelenségig. Talán nem érezzük, hogy a globális célokért közvetlenül tudunk tenni, de azt érezzük, hogy legalább helyben tennünk kell. Emiatt alakul sok kis civil szerveződés az országban.
Az persze kérdés, hogy mire lehet képes egy-egy, legfeljebb pár tucat főt számláló helyi civil közösség. Vannak arra utaló jelek, hogy ezek a közösségek egymásra találnak és felismerik, hogy együtt sokkal erősebb nyomást gyakorolhatnak a közhatalomra. Ha négy Balaton-parti település civiljei a saját településeiken tiltakoznak egy-egy beruházás ellen, azzal elgondolkodtathatják a helyi önkormányzati képviselőket. Ha együtt tüntetést szerveznek a megyei kormányhivatalnál, azzal már a projekteket engedélyező hatóságra is nyomást tudnak gyakorolni. Együtt jobban tudják hallatni a hangjukat, akár a választókerület országgyűlési képviselőjét is asztalhoz ültethetik. Jogi eszközeik köre ettől nem válik szélesebbé, de mint politikai tényező, felhelyezik magukat a térképre.
Nagy kérdés, hogy összeérnek-e a szabadság e kis körei, és fajsúlyos rendszerkritikai tényezővé tudnak-e válni. A közhatalomnak, legyen az demokratikus vagy autoriter, nincs igazi kontrollja, ha nincs tőle teljesen független civil társadalom. A környezetet pusztító állami, vagy állam által támogatott beruházásokkal szemben az autonóm civil közösségek képesek hatékonyan fellépni. A közhatalmat birtoklók köre változhat, de a magukra találó civil közösségek hálózata mindig képes lehet reagálni a korrumpálódó hatalomra.
A TASZ Regionális Programjában is azt látjuk, hogy a szabadság e kis körei keresik a kapcsolódási pontot egymással, és közös beszélgetések alkalmával igyekszünk is támogatni őket abban, hogy egymásnak inspirációt, tudást, eszközöket adjanak át. A jogérvényesítéshez szükséges tudás átadásával minden olyan autonóm, alulról jövő kezdeményezésnek segítséget nyújtunk, amely azért fordul hozzánk, mert egy helyi közösség társadalmi és természeti környezetének megvédéséért szeretne tenni. Megmutatjuk nekik, hogyan igényelhetnek közérdekű adatokat, azokat hogyan használhatják fel; elmondjuk, hogyan éljenek a szólásszabadság adta lehetőségeikkel; bemutatjuk, hogyan szervezhetnek demonstrációt; és azt is, hogy hová, hogyan fordulhatnak panaszaikkal, közérdekű bejelentéseikkel.
A közhatalom annyiban ma is hasonló az 1984-eshez, hogy hajlamos az emberek feje felett dönteni olyan beruházásokról, amelyek ártanak a természeti és társadalmi környezetnek. Mi azt látjuk, hogy a bátorság nem veszett ki Magyarország polgáraiból és azt is látjuk, hogy a környezet védelme egyre fontosabb számukra. Az elmúlt bő egy évben mindent megtettünk azért, hogy e bátor polgároknak az összes jogi eszköze meglegyen a jog- és érdekérvényesítéshez. A kérdés, hogy ez a bátorság és tudás össze fog-e érni, és kialakul-e egy olyan rendszerkritikus civil társadalom Magyarországon, amely reagál a hatalom környezetet és társadalmat károsító szándékaira. E nélkül bármely hatalom nyugodtan építgetheti a maga vízlépcsőit.
Szabó Attila jogász, a TASZ regionális programjának koordinátora
